Mi az a kriptovaluta bányászat és hogyan működik?

A kriptovaluta bányászat az a folyamat, amelynek során a felhasználók közötti tranzakciókat ellenőrzik és hozzáadják a blokklánc nyilvános főkönyvéhez. A bányászat folyamata felelős azért is, hogy új érmék kerüljenek a meglévő forgalomban lévő készletbe, és ez az egyik legfontosabb eleme annak, hogy a kriptovaluták peer-to-peer decentralizált hálózatként működjenek, harmadik fél központi hatósága nélkül. A Bitcoin a legnépszerűbb és legismertebb példa a kiaknázható kriptopénzekre, de érdemes megjegyezni, hogy nem minden kriptopénz bányászható. A Bitcoin bányászata a Proof of Work nevű konszenzus algoritmuson alapul.

Hogyan működik a kriptovaluta bányászat?

A bányász egy csomópont a hálózatban, amely összegyűjti a tranzakciókat, és blokkokba rendezi őket. A tranzakciókat a hálózat összes csomópontja megkapja, és ellenőrzi azok érvényességét. Ezután a bányászcsomópontok összegyűjtik ezeket a tranzakciókat a memóriakészletből, és elkezdik őket egy blokká összerakni. A blokk bányászatának első lépése az, hogy minden egyes, a memóriakészletből vett tranzakciót egyenként hash-elnek, de a folyamat megkezdése előtt a bányászcsomópont hozzáad egy tranzakciót, amelyben elküldi magának a bányászjutalmat, vagy az úgynevezett blokkjutalmat.

HASZNOS CIKKEK

Ezt a tranzakciót coinbase tranzakciónak nevezik, amely egy olyan tranzakció, amelyben érmék jönnek létre „a semmiből”, és a legtöbb esetben ez az első tranzakció, amelyet egy új blokkban rögzítenek. Miután minden tranzakciót hash-eltek, a hash-eket Merkle-fának, vagy hash-fának nevezett fába szervezik. Így a különböző tranzakciós hash-ek párokra szervezésével, majd hash-eléséval jön létre. A kimenetek ezután párokba rendeződnek és ismét hashelésre kerülnek, és a folyamat addig ismétlődik, amíg a „fa csúcsát” el nem érjük.

A fa csúcsát gyökér, vagy root hash-nek is nevezik, és alapvetően egyetlen hash-ről van szó, amely az összes korábbi hash-t képviseli, amelyet a létrehozásához használtak. A gyökér hash az előző blokk hash-jával és egy véletlen számmal, az úgynevezett nonce-szel együtt, ezután kerül a blokk fejlécébe. A blokk fejlécét ezután hash-eljárás alá vonják, amely ezeken az elemeken (gyökér hash, az előző blokk hash-ja és a nonce), valamint néhány egyéb paraméteren alapuló kimenetet eredményez. Az így kapott kimenet a blokk hash-ja, amely az újonnan generált blokk azonosítójaként szolgál.

Ahhoz, hogy érvényesnek lehessen tekinteni

…A kimenetnek, avagy a blokk hash-nek kisebbnek kell lennie egy bizonyos, a protokoll által meghatározott célértéknél. Más szóval, a blokk hash-értékének egy bizonyos számú nullával kell kezdődnie. A célértéket, más néven a hashing nehézségét a protokoll rendszeresen módosítja, biztosítva, hogy az új blokkok létrehozásának sebessége állandó maradjon. Illetve arányos legyen a hálózatra fordított hashing teljesítmény mennyiségével.

Ezért minden alkalommal, amikor új bányászok csatlakoznak a hálózathoz, és a verseny fokozódik, a hashing nehézség emelkedik, megakadályozva, hogy az átlagos blokkidő csökkenjen. Ezzel szemben, ha a bányászok úgy döntenek, hogy elhagyják a hálózatot, a hashing nehézség csökken, így a blokkidő állandó marad, annak ellenére, hogy kevesebb számítási teljesítményt fordítanak a hálózatra. A bányászat folyamata megköveteli a bányászoktól, hogy újra és újra hash-eljék a blokk fejlécet, a nonce-ok iterálásával, amíg végül a hálózatban egy bányász érvényes blokk hash-t állít elő. Amikor érvényes hash-t találnak, az alapító csomópont a blokkot a hálózatba sugározza. Az összes többi csomópont ellenőrzi, hogy a hash érvényes-e, és ha igen, hozzáadja a blokkot a blokklánc saját példányához, és továbblép a következő blokk bányászatához.

Néha azonban előfordul, hogy két bányász egyszerre küld egy érvényes blokkot, és a hálózat végül két egymással versengő blokkot kap. A bányászok az elsőként kapott blokk alapján kezdik el bányászni a következő blokkot. Az e blokkok közötti verseny addig folytatódik, amíg a következő blokkot valamelyik versengő blokk alapján bányásszák. Az elhagyott blokkot árva blokknak, vagy stale blokknak nevezik. Ennek a blokknak a bányászai visszaváltanak a nyertes blokk láncának bányászására.

Kripto-bányászati poolok

Míg a blokkjutalmat az a bányász kapja, aki először fedezi fel az érvényes hash-t, a hash megtalálásának valószínűsége megegyezik a hálózat teljes bányászati teljesítményének arányával. A bányászati teljesítmény kis százalékával rendelkező bányászoknak nagyon kicsi az esélyük arra, hogy egyedül fedezzék fel a következő blokkot.

Ennek a problémának a megoldására jöttek létre a bányászpoolok. Ez az erőforrások bányászok általi összevonását jelenti, akik megosztják a feldolgozási teljesítményüket a hálózaton, hogy a jutalmat egyenlően osszák fel a poolban mindenki között, aszerint, hogy mennyi munkával járulnak hozzá a blokk megtalálásának valószínűségéhez.

ITT CSATLAKOZHATSZ A LEGJOBB BÁNYÁSZ POOLOKHOZ:

(!!!)Mindezekelőtt viszont gondoskodj a kibányászott kriptopénzed maximális biztonságáról! A legjobb hardwares kripto pénztárcák a Ledger Nano és a Trezor.

MIRE LESZ SZÜKSÉGED?

KRIPTOVALUTA BÁNYÁSZAT OTTHON

(Bocsi, nem sorrendben, de a lényeget itt megtalálod, a többire meg úgy is rájössz menet közben)

Egy (lehetőleg bányász) alaplap – Intel/AMD
Minimum 2GB ram, ajánlott a 4GB
250-500 GB -os SSD meghajtó (kivéve ha Chia-t bányászol. Ebben az esetben sok-sok több10 terrás HDD-kre lesz szükséged)
Tápegység: ez főleg a GPU-k mennyiségétől függ, de mivel 0-24-ben menni fog, erősen ajánlott a minőségi gold/platinum tápegységek beszerzése. A rendszer energiaellátásához szükséges számítást ezen az oldalon el tudod végezni egyszerűen.
Processzor+procihűtő – Intel/AMD – alaplap függő. (Nem árt ha több magos és erős, de nem feltétel. Max később könnyebben adod el ha cseréled, vagy másra is használhatod)
Videokártya – Nvidia/Amd (minimum 4GB-os, de inkább 8, 11, 12 esetleg 16GB-os )
Sok-sok pc hűtőventilátor (gyakran rásegítenek a bányászok hagyományos asztali ventilátorral és/vagy klímaberendezéssel is, ugyanis nagy hőt termelnek a GPU-k)
RIG keret – amire felrögzíted a bányászó videokártyákat. Ajánlott fából készítened/venned, mert a fa nem vezeti az elektromosságot. Nem árt az elővigyázatosság.
GPU riserek – ezekkel vezeted ki az alaplapból a kártyákat

És még:

Vezetékes internet
Klaviatúra, billentyűzet
Monitor (nem kell nagy, elég akár egy kis 10-12 colos is)
Oprendszer (windows, linux)
Egyéb driverek és programok, pl. msi afterburner a kártyád teljesítményének és hőfokának szabályozásához
Egyéb kábelek és kötözők
Levegőkompresszor a rendszered egyszerű tisztításához
És talán ami az egyik legfontosabb, a biztonságos kriptovaluta pénztárca, mert itt fogod tárolni a kibányászott vagyonodat: Ledger Nano, vagy Trezor.

***Nyilván ha egy sima irodai, vagy netán egy gamer laptoppal bányászol nincs túl nagy mozgástered, ezzel együtt a fenti listát hagyd figyelmen kívül. Viszont így nem is tudsz igazán sokat keresni kriptó bányászattal.

KAPCSOLÓDÓ ANYGOK:

kriptovaluta bányászat, kriptovaluta bányászat definíciója