A Bitcoin egy 2009 januárjában létrehozott decentralizált digitális valuta. A titokzatos és álnéven ismert Satoshi Nakamoto által egy fehér könyvben megfogalmazott elképzeléseket követi. A technológiát létrehozó személy vagy személyek kiléte máig rejtély. A Bitcoin a hagyományos online fizetési mechanizmusoknál alacsonyabb tranzakciós díjakat ígér, és az államilag kibocsátott valutáktól eltérően decentralizált hatóság működteti. A BTC a kriptopénzek egyik fajtájaként ismert, mivel a biztonság érdekében kriptográfiát használ. Nincsenek fizikai bitcoinok, csak egy nyilvános főkönyvben vezetett egyenlegek, amelyekhez mindenki átlátható módon hozzáférhet (bár minden egyes rekord titkosítva van).
Minden bitcoin-tranzakciót hatalmas mennyiségű számítási kapacitással ellenőriznek egy „bányászat” néven ismert folyamat révén. A bitcoint nem bocsátják ki, illetve nem fedezik bankok vagy kormányok, és az egyes bitcoinok árucikként sem értékesek. Annak ellenére, hogy a világ legtöbb részén nem törvényes fizetőeszköz, a BTC nagyon népszerű, és több száz más kriptovaluta – együttesen altcoinoknak nevezett – bevezetését indította el. A bitcoint a kereskedés során általában „BTC” rövidítéssel szokták jelölni.
Please enter Coingecko Free Api Key to get this plugin works
De nézzünk kicsit a Bitcoin mögé
A bitcoin rendszer számítógépek, vagy más néven „csomópontok” vagy „bányászok” gyűjteménye, amelyek mind a bitcoin kódját futtatják és tárolják a blokkláncot. Metaforikusan a blokkláncot úgy lehet elképzelni, mint blokkok gyűjteményét. Minden egyes blokkban tranzakciók gyűjteménye található. Mivel a blokkláncot futtató összes számítógépnek ugyanaz a blokkok és tranzakciók listája van és átláthatóan láthatják, ahogyan ezek az új blokkok új bitcoin tranzakciókkal töltődnek fel, senki sem tudja becsapni a rendszert.
Bárki, akár futtat bitcoin „csomópontot”, akár nem, valós időben láthatja ezeket a tranzakciókat. Egy rosszindulatú cselekedet végrehajtásához egy rosszindulatú szereplőnek a BTC alkotó számítási teljesítmény 51%-át kellene működtetnie. A bitcoinnak 2021 szeptemberében körülbelül 11 300 teljes értékű csomópontja van és ez a szám egyre nő, így egy ilyen támadás meglehetősen valószínűtlen. De ha mégis megtörténne a támadás, a bitcoin bányászok, azok az emberek, akik a számítógépeikkel részt vesznek a bitcoin hálózatban, valószínűleg egy új blokkláncra forkolnának, így a rossz szereplő által a támadás megvalósítására fordított erőfeszítés kárba veszne.
A BTC tokenek egyenlegét nyilvános és privát „kulcsok” segítségével tartják nyilván
Ezek hosszú szám- és betűsorok, amelyek a létrehozásukhoz használt matematikai titkosítási algoritmuson keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A nyilvános kulcs a bankszámlaszámhoz hasonlíthatóan szolgál a világ számára közzétett címként, amelyre mások bitcoint küldhetnek. A privát kulcs pedig az ATM PIN-kódjához hasonlítható, őrzött titok és csak a bitcoinküldések engedélyezésére szolgál. A bitcoin kulcsok nem tévesztendők össze a bitcoin tárcával, amely egy fizikai vagy digitális eszköz, amely megkönnyíti a bitcoin kereskedelmet és lehetővé teszi a felhasználók számára az érmék tulajdonjogának nyomon követését. A „tárca” kifejezés kissé félrevezető, mivel a BTC decentralizált jellege miatt soha nem „tárcában” tárolják, hanem inkább egy blokkláncon elosztva.
A Peer-to-Peer technológia
A Bitcoin az egyik első olyan digitális valuta, amely a peer-to-peer, vagy P2P technológiát használja az azonnali fizetések megkönnyítésére. Az irányadó számítási teljesítményt birtokló és a bitcoin-hálózatban részt vevő független magánszemélyek és vállalatok, avagy a bitcoin bányászok felelősek a tranzakciók feldolgozásáért a blokkláncon és a jutalmak, az új bitcoinok kibocsátása és a bitcoinban fizetett tranzakciós díjak motiválják őket. Ezeket a bányászokat tekinthetjük a bitcoin-hálózat hitelességét érvényesítő decentralizált hatóságnak.
Az új bitcoinokat a bányászok fix, de időszakosan csökkenő ütemben bocsátják ki. Összesen csak 21 millió bitcoin bányászható. 2021 szeptemberében több mint 18,8 millió bitcoin létezik, és kevesebb mint 2,25 millió bitcoin maradt bányászásra. Ily módon a bitcoin és más kriptovaluták másképp működnek, mint a fiat valuta. A központosított bankrendszerekben a valutát az áruk növekedésével megegyező ütemben bocsátják ki. Ez a rendszer az árstabilitás fenntartására hivatott. Egy decentralizált rendszer, mint a BTC, a kibocsátási arányt előre, egy algoritmus szerint határozza meg.
A Bitcoin bányászata
A Bitcoin-bányászat az a folyamat, amelynek során a BTC forgalomba kerül. Általában a bányászat során számításigényes rejtvényeket kell megoldani egy új blokk felfedezéséhez, amelyet hozzáadnak a blokklánchoz. A Bitcoin-bányászat a tranzakciós rekordokat az egész hálózaton hozzáadja és ellenőrzi. A bányászokat némi bitcoinnal jutalmazzák. A jutalom 210 000 blokkonként feleződik. A blokkjutalom 2009-ben 50 új bitcoin volt. 2020. május 11-én történt a harmadik felezés, amivel az egyes blokkok felfedezéséért járó jutalom 6,25 bitcoinra csökkent.
A bitcoin bányászatához különböző hardverek használhatók. Egyesek azonban nagyobb jutalmat hoznak, mint mások. Bizonyos számítógépes chipek, az úgynevezett alkalmazásspecifikus integrált áramkörök, rövidítve ASIC és a fejlettebb feldolgozóegységek, például a grafikus feldolgozóegységek, vagy GPU-k nagyobb jutalmakat érhetnek el. Ezeket a bonyolult bányászati processzorokat bányászati berendezéseknek, vagy RIG-eknek nevezik. Egy BTC nyolc tizedesjegyig (egy bitcoin 100 milliomod része) osztható és ezt a legkisebb egységet Satoshinak nevezik. Ha szükséges és ha a résztvevő bányászok elfogadják a változást, a bitcoin végül még több tizedesjegyig oszthatóvá tehető.
De ki valójában az a Satoshi Nakamoto?
Senki sem tudja, ki találta fel a bitcoint, legalábbis nem egyértelműen. Satoshi Nakamoto a neve annak a személynek vagy csoportnak, aki 2008-ban kiadta az eredeti BTC whitepapert és aki a 2009-ben megjelent eredeti bitcoin szoftveren dolgozott. Az azóta eltelt években számos személy állította vagy sugallta magát az álnév mögött álló valós személynek, de 2021 júniusától kezdve a Satoshi mögött álló valódi személyazonosság, vagy személyazonosságok továbbra is homályban marad. Bár csábító elhinni a médiának azt a fordulatát, miszerint Satoshi Nakamoto egy magányos, zseni, aki a semmiből hozta létre a bitcoint, az ilyen innovációk jellemzően nem légüres térben történnek.
Minden jelentős tudományos felfedezés, bármilyen eredetinek is tűnik, korábban már létező kutatásokra épül. Így természetesen a bitcoinnak is vannak előzményei. 1997-ben Adam Back feltalált Hashcash-e, majd Wei Dai b-money-ja, Nick Szabo bit goldja és Hal Finney Reusable Proof of Work című munkája. Maga a bitcoin whitepaper is idézi a Hashcash-t és a b-money-t, valamint számos más, több kutatási területet átfogó munkát. Talán nem meglepő, hogy a fent említett egyéb projektek mögött álló személyek közül sokan azt feltételezik, hogy a BTC létrehozásában is szerepet játszottak.
A Bitcoin feltalálójának több lehetséges motivációja is lehet
…amiért úgy döntött, hogy titokban tartja kilétét. Az egyik a magánélet védelme. Mivel a BTC egyre népszerűbbé vált egyfajta világméretű jelenséggé vált. Satoshi Nakamoto valószínűleg nagy figyelmet kapna a médiától és a kormányoktól. A másik ok az lehet, hogy a bitcoin komoly zavart okozhat a jelenlegi banki és monetáris rendszerben. Ha a BTC tömegesen elterjedne, a rendszer felülmúlhatná a nemzetek szuverén fiat valutáit. Ez a meglévő valutákat fenyegető veszély arra ösztönözheti a kormányokat, hogy jogi lépéseket akarjanak tenni a bitcoin létrehozója ellen.
A másik ok a biztonság. Ha csak a 2009-es évet nézzük, 32 489 blokkot bányásztak ki. A blokkonkénti 50 BTC jutalomrátával számolva a teljes kifizetés 2009-ben 1 624 500 BTC volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy csak Satoshi és talán még néhány ember bányászott 2009-ben, és hogy ők birtokolják ennek a bitcoin-készletnek a nagy részét. Aki ennyi bitcoin birtokában van, az a bűnözők célpontjává válhat. Különösen mivel a bitcoin kevésbé hasonlít a részvényekhez és inkább a készpénzhez, ahol a költés engedélyezéséhez szükséges privát kulcsokat ki lehet nyomtatni és szó szerint a matrac alatt lehet tartani.
A Bitcoin befektetéssel kapcsolatos kockázatok
Bár a Bitcoint nem normál részvénybefektetésnek tervezték, nem bocsátottak ki részvényeket. Néhány spekulatív befektetőt mégis vonzott a digitális valuta, miután 2011 májusában és 2013 novemberében is gyorsan felértékelődött. Így sokan inkább a befektetési értéke miatt vásárolnak bitcoint, mint azért, hogy csereeszközként működjön. A garantált érték hiánya és digitális jellege azonban azt jelenti, hogy a bitcoin megvásárlása és használata számos eredendő kockázatot rejt magában. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC), a Pénzügyi Iparszabályozó Hatóság (FINRA), a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hivatal (CFPB) és más ügynökségek számos befektetői figyelmeztetést adtak ki. A virtuális valuta koncepciója még mindig újszerű és a hagyományos befektetésekhez képest a bitcoin nem rendelkezik hosszú távú tapasztalatokkal, vagy hiteles történelemmel, ami alátámasztaná.
Növekvő népszerűségével a bitcoin napról napra kevésbé kísérleti jellegű, mégis, alig egy évtized elteltével minden digitális valuta még mindig a fejlesztés fázisában van. „Ez nagyjából a legnagyobb kockázatú, legnagyobb hozamú befektetés, amit csak lehet” – mondja Barry Silbert, a bitcoin és blokklánc cégeket építő és befektető Digital Currency Group vezérigazgatója.
Szabályozási kockázat
A bitcoinba való pénzbefektetés, annak számos megjelenési formája közül bármelyikbe, nem a kockázatkerülőknek való. Az állami fizetőeszközök riválisa és felhasználható feketepiaci tranzakciókra, pénzmosásra, illegális tevékenységekre, vagy akár adóelkerülésre. Ennek következtében a kormányok megpróbálhatják szabályozni, korlátozni vagy betiltani a bitcoin használatát és értékesítését, ezt néhányan már meg is tették.
Mások különböző szabályokat dolgoznak ki. Például New York állam pénzügyi szolgáltatásokért felelős minisztériuma 2015-ben véglegesített egy olyan szabályozást, amely előírja a bitcoin vásárlásával, eladásával, átruházásával, vagy tárolásával foglalkozó vállalatok számára, hogy rögzítsék az ügyfelek személyazonosságát, rendelkezzenek megfelelőségi tisztviselővel és tartsanak tőketartalékot. Minden 10 000 dolláros vagy annál nagyobb értékű tranzakciót nyilvántartásba kell venni és jelenteni is kell. A virtuális valutákra vonatkozó egységes szabályozás hiánya kérdéseket vet fel a bitcoin hosszú élettartamával, likviditásával és egyetemességével kapcsolatban.
A biztonsági kockázat
A kriptót birtokló és használó személyek többsége nem bányászati műveletek révén szerezte meg a tokenjeit. Inkább digitális valutákat vásárolnak és adnak el a népszerű online piacok valamelyikén (például a Coinbase, vagy a Binance), az úgynevezett kriptopénz-tőzsdéken. A kriptopénz-tőzsdék teljesen digitálisak és mint minden virtuális rendszer, a hackerek, rosszindulatú programok és működési hibák miatt veszélyeztetettek. Ha egy tolvaj hozzáfér egy kripto-tulajdonos számítógépének merevlemezéhez és ellopja a privát titkosítási kulcsát, akkor az ellopott bitcoint át tudja utalni egy másik számlára. (A legjobb hardwares kripto pénztárcák a Ledger Nano és a Trezor.)
A felhasználók ezt csak akkor tudják megakadályozni, ha a bitcoinjukat olyan számítógépen tárolják, amely nincs internetkapcsolatban, vagy ha papírtárca használata mellett döntenek, azaz kinyomtatják a bitcoin privát kulcsát és címét, és egyáltalán nem tartják a számítógépen. A hackerek a kriptopénz-tőzsdéket is célba vehetik, hozzáférhetnek több ezer olyan számlához és digitális pénztárcához, ahol értékes kriptovaluta portfóliókat tárolnak. Az egyik különösen hírhedt hacker incidensre 2014-ben került sor, amikor a japán Mt. Gox bitcoin tőzsde kénytelen volt bezárni, miután több millió dollár értékű bitcoint loptak el. Ez különösen problematikus, mivel minden bitcoin-tranzakció állandó és visszafordíthatatlan. Olyan, mintha készpénzzel üzletelnénk. Minden bitcoinnal végrehajtott tranzakciót csak akkor lehet visszafordítani, ha az, aki kapta, visszatéríti azokat. Nincs harmadik fél vagy fizetési feldolgozó, mint a betéti vagy hitelkártyák esetében. Ezért nincs védelmi vagy fellebbezési lehetőség, ha probléma merül fel.
Biztosítási kockázat
Egyes befektetések az Értékpapír Befektetői Védelmi Társaságon keresztül biztosítva vannak. A normál bankszámlák a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) által biztosítottak, a joghatóságtól függő bizonyos összegig. Általánosságban elmondható, hogy a bitcoin tőzsdék és a bitcoin számlák nem biztosítottak semmilyen szövetségi vagy kormányzati program által. 2019-ben az SFOX elsődleges kereskedő és kereskedési platform bejelentette, hogy képes lesz a bitcoin befektetők számára FDIC-biztosítást nyújtani, de csak a tranzakciók készpénzzel kapcsolatos részére.
Csalási kockázat
Bár a BTC a tulajdonosok ellenőrzésére és a tranzakciók regisztrálására magánkulcsos titkosítást használ, a csalók megpróbálhatnak hamis bitcoint eladni. Például 2013 júliusában a SEC jogi eljárást indított egy bitcoinhoz kapcsolódó piramisjáték üzemeltetője ellen. Dokumentált esetek voltak a bitcoin ármanipulációjára is, ami a csalás egy másik gyakori formája. (Hasznos infó: A leggyakoribb kriptovaluta csalások és átverések napjainkban, amelyek téged is érintenek)
Piaci kockázat
Mint minden befektetés esetében, a BTC értéke ingadozhat. Valóban, a valuta értéke rövid fennállása alatt vad árfolyam-ingadozásokat tapasztalt. Mivel a tőzsdéken nagy volumenű vételeknek és eladásoknak van kitéve, nagyon érzékenyen reagál minden hírértékű eseményre. A CFPB szerint 2013-ban egyetlen nap alatt 61%-kal esett a BTC árfolyama, míg a 2014-es egynapos áresési rekord elérte a 80%-ot. Ha egyre kevesebben kezdik el elfogadni a bitcoint fizetőeszközként, ezek a digitális egységek veszíthetnek értékükből és értéktelenné válhatnak.
Valóban, voltak olyan spekulációk, hogy a „bitcoin-buborék” kipukkadt, amikor az árfolyam 2017 végén és 2018 elején a kriptopénz-roham idején az eddigi csúcsról leesett. Már most is óriási a verseny és bár a márka ismertsége és a kockázati tőkéből származó pénzek miatt a bitcoin hatalmas előnyben van a több ezer másik digitális valutával szemben. Egy technológiai áttörés egy jobb virtuális érme formájában mindig fenyegetést jelent.
Szakadások a kriptopénz közösségben
A BTC indulása óta eltelt években számos olyan eset volt, amikor a bányászok és fejlesztők frakciói közötti nézeteltérések a kriptopénz-közösség nagyszabású megosztottságához vezettek. Néhány ilyen esetben a bitcoin-felhasználók és bányászok csoportjai megváltoztatták magának a bitcoin-hálózatnak a protokollját. Ezt a folyamatot „forkingnak” nevezik és általában egy új típusú bitcoin létrehozását eredményezi, új névvel.
Ez a szétválás lehet „hard fork”, amelyben az új érme egy döntő szétválási pontig osztozik a tranzakciótörténeten a bitcoinnal és ekkor egy új token jön létre. A hard fork eredményeként létrejött kriptovalutákra példa a Bitcoin Cash, amely 2017 augusztusában jött létre, a Bitcoin Gold, amely 2017 októberében jött létre és a Bitcoin SV, amely 2017 novemberében jött létre. A „soft fork” a protokoll olyan módosítása, amely továbbra is kompatibilis a korábbi rendszer szabályaival. A BTC soft forkjai például olyan funkciókat adtak hozzá, mint a szegregált tanú, avgy SegWit.
Kérdések és válaszok
A Bitcoin lehet átverés?
Bár a bitcoinok virtuálisak és nem lehet hozzájuk nyúlni fizikailag, kétségtelenül valódiak. Már több mint egy évtizede léteznek és a rendszer már bizonyította, hogy meglehetősen stabil és robusztus. A rendszert működtető számítógépes kód ráadásul nyílt forráskódú és bárki letöltheti és elemezheti hibák vagy aljas szándékra utaló bizonyítékok után kutatva. Természetesen előfordulhat, hogy csalók megpróbálják kicsalni az emberektől a bitcoinjaikat, vagy feltörni az olyan oldalakat, mint a kriptotőzsdék, de ezek az emberi viselkedés vagy a harmadik féltől származó alkalmazások hibái és nem magáé a Bitcoiné.
Hány Bitcoin létetik?
A valaha előállítható maximális bitcoin-szám 21 millió, és az utolsó bitcoint valamikor 2140 körül fogják kibányászni. 2021 szeptemberéig ezeknek a bitcoinoknak több mint 18,8 millió darabját (közel 90%-át) bányászták ki.21 A kutatók becslése szerint ráadásul ezeknek a bitcoinoknak akár 20%-a is „elveszett”, mivel az emberek elfelejtették a privát kulcsukat, utasítás nélkül haltak meg, vagy használhatatlan címekre küldtek bitcoinokat.
Hol lehet Bitcoint vásárolni?
Több online tőzsde is lehetővé teszi a BTC vásárlását, például a Coinbase, vagy a Binance, emellett a Crypto.com és a CoinMetro is. Emellett világszerte megjelentek a Bitcoin ATM-ek, az internetre csatlakoztatott kioszkok, amelyekben hitelkártyával vagy készpénzzel lehet bitcoint vásárolni. Vagy, ha van egy barátod, akinek van néhány bitcoinja, akkor lehet, hogy hajlandó lesz közvetlenül neked eladni, mindenféle csere nélkül.
